Hasznos tudnivalók

Amit a KOI PONTY tartásáról tudni kell

A koi ponty, japánul nishikigoi, szó szerint „brokátponty”, a ponty (Cyprinus carpio) egy háziasított alfaja. A japán nyelvben a koi szó, vagy összetételekben a goi szó pontyot jelent. Mivel a koi szó azonos alakú egy szeretetet, vonzódást kifejező szóval, a koi ponty a szeretet és a barátság jelképe Japánban.
A koit az 1820-as években kezdték el tenyészteni Japánban a közönséges ponty (Cyprinus carpio) színmutációiból. Nem váltak külön fajjá, és ha szabadon szaporodhatnak, akkor néhány nemzedék alatt elvesztik színüket.
A koi pontyok megnőhetnek egy méter hosszúra és megélhetnek akár 60-90 évet is. Egyszerre 400 000–500 000 ikrát raknak, amelyekből 4-5 nap múlva kelnek ki az ivadékok.
Jelenleg kb. 130 féle színváltozat létezik, de szép lassan egyre több lesz.

Az alábbiakban összefoglalót olvashat a legfontosabb tudnivalókról:

1. A halak, ha ugrálnak, akkor valószínűleg parazitafertőzésük van – ívási időben azért ne kezdjünk sikítófrászt kapni.
2. A halak, ha dörgölőznek/vakaróznak, akkor valószínűleg parazitafertőzésük van.
3. A halak, ha sebesek, fekszenek a meder alján, vagy lebegnek a víz felszínén – betegek vagy halottak.
4. A halaknak, ha kilóg a szájuk a vízből és tátognak a levegőbe (pipálnak) – nem kapnak levegőt és fulladoznak.
5. Kell szűrés és/vagy szellőztetés a tóba – ezek nélkül előfordulhat, hogy beposhad a víz a tóban.
6. Néhányszáz literes tóban ne tartson koit – én azt vallom, hogy minimum 5 m3 kell nekik.
7. A biztonságos teleltetéshez minimum 100-120 centis vízmélység kell.
8. Halat ne rendeljen postán (a magyar állatvédelmi törvény is tiltja), hanem menjen el és nézze meg a tartási körülményeket, figyelje meg a halak viselkedését stb. Nem tudhatja, hogy a tartályból ahonnan csomagolják a halat, nincs-e tele elhullott vagy beteg példányokkal.
9. A normális kereskedő segít, ha gond van és nem rázza le magáról a problémát, még akkor sem, ha nem az ő hala okozza a problémát, tehát nyugodtan lehet őt keresni.
10. A halak nem élnek örökké.
11. A stressz a halak legnagyobb ellensége és biztosítani kell nekik a megfelelő környezetet. A szállítás és a vegyszerezés is stresszeli a halat.
12. Azt a vizet, amiben a halat szállítja, ne öntse bele a tóba, akármilyen tisztának is tűnik.
13. A tóban megfelelő mennyiségű növény és szűrés/szellőztetés nélkül előfordulhat, hogy magas lesz a nitrit, nitrát és ammónia szint. Néha nem árt víztesztet csinálni, mert a halakra nézve végzetes lehet a mérgezés.
14. Ha kútvízről tölti fel a tavat, akkor nem árt vízvizsgálatot csinálni előtte, mert lehetnek benne olyan anyagok, amik károsak/mérgezőek a halakra. A kútvizet alaposan át is kell szellőztetni mielőtt halat tesz bele.
15. Bármilyen vegyszert csak akkor használjon, ha muszáj és tudja, hogy mit-mire-miért.
16. Ha otthon a kutya/macska/madár/gyerek/anya/apa/stb beteg, akkor orvoshoz viszi. Ha a hal az, akkor őt is vigye, amennyiben van rá lehetőség – tudom, hogy nem egyszerű.
17. A halaknál figyelni kell arra, hogy ha valahova átteszi, akkor azonos legyen a víz hőfoka azzal, amiből kiveszi. Ha nem így van, akkor ki kell egyenlíteni.
18. A növényeket nem árt fertőtleníteni a tóba kerülés előtt.
19. A karantént nem azért találták ki, hogy egy újabb bosszúságot okozzon a tavasnak és a karantén alkalmazása nem csak a kereskedőre/tenyésztőre vonatkozik.
20. Ha már eleve gond van a tóban, akkor addig ne vegyen bele új halat amíg meg nem szünteti a problémát.
21. A halakat nem kell rommá zabáltatni és amit pár perc alatt nem esznek meg, azt nem szabad a vízben hagyni.
22. A koik igazi disznók, de ez nem jelenti azt, hogy mindenféle konyhai maradékkal/kutyakajával stb. kell etetni őket. Vannak megfelelő tápok erre a célra. Tilos a nyers hús etetése!!!
23. Ne pakolja tele zsúfolásig a tavat hallal, mert annak sosincs jó vége.
24. Mielőtt kerti tóban, halakban gondolkozik, legalább egy kis időt töltsön el szakirodalom olvasásával.
25. Nem mindig a tavas/kereskedő/tenyésztő a hülye. Komoly problémát okozhat a tóban egy vihar, egy permetezés a szomszédban, egy macska, vagy akár egy madár is – rosszabb esetben a jóindulatú szomszéd…
26. A kristálytiszta víz nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden rendben van a víz minőségével.
27. Inkább ötször kérdezzen butaságot, mint egyszer hülyeséget csináljon!
28. 8-10 fokos vízhőmérséklet alatt, ha a halaink nem éhesek, akkor nem etetünk.
29. A tavon télen léket kell tartani, amihez légkompresszort érdemes használni. TILOS a jég fizikai törése!
30. A tavat időnként ki kell takarítani, mert a felgyülemlő iszapból felszabaduló gázok mérgezőek lehetnek a halakra + az iszapban gyönyörűen fel tud szaporodni mindenféle olyan kórokozó is, ami szintén megbetegítheti – rosszabb esetben meg is ölheti a halakat.
31. Nyáron a 40 fokos hőségben minimálisat, de inkább egyáltalán nem etetünk!
32. Vadvízből/horgásztóból iszonyatosan rizikós halat hazavinni a tóba. Nagyon nagyon körültekintően kell csinálni és hosszú karantént kell tartani. Nem árt megvizsgáltatni, mert borzalmas pusztulás lehet a vége, ha csak hazavisszük és bedobjuk a tóba. Ugyanez vonatkozik a haver tavából, kis pocsolyából, kereskedésből szemmel is láthatóan beteg, sebes stb. halat, szánalom, könyörület, majd meggyógyítom otthon a tavamban… ne vigye haza és ne tegye a tóba a halai közé!
33. Ne vegyen mindent készpénznek, amit a fórumokon talál – ahány hely annyi szokás, de inkább halas szakembertől érdeklődjön!
34. Rendkívül fontos tudni, hogy hány liter víz van a tóban, mert ha kezelni kell a vizet, vagy a halakat, akkor nem mindegy, hogy mennyi vegyszert használ. Ha kevés a szer, akkor hatástalan lehet a kezelés; a sok vegyszer meg megölheti a halakat!
35. A tófólia nem hülyeség. Sok kellemetlenségtől megkímélhet.
36. A zagyszivattyú nem arra lett kitalálva, hogy azzal üzemeltesse a szűrőt – hacsak nem zavarja a magas villanyszámla. Arról ne beszéljünk, hogy a kisebb halakat simán bedarálja…
37. A koik színe nagy hátrányt jelent a ragadozókkal szemben, feltűnő látványt nyújt a tiszta vízű tóban. A gémek, a kócsagok, a jégmadarak, a vidrák, a mosómedvék, a macskák, a rókák, a borzok és a sünök mindegyike képes kiüríteni a tavat. Szükség lehet arra, hogy a tavat hálóval vagy zsinegekkel fedjék.
38. Akármennyire is tájékozott és kezeli, építi tudományosan a tavat, az ördög nem alszik…

A fenti pontok csak a saját megjegyzéseim (nincsenek kőbe vésve) és talán kicsit összefüggéstelen a sorrend is, de ahogy eszembe jutottak, úgy írtam le őket. Természetesen mindenki úgy csinálja, ahogy ő helyesnek gondolja, de ezek a pontok talán segítenek a halak életének megóvásában.
Ha bármilyen tavas/halas problémája van, keressen bizalommal, ha tudok, segítek.

Üdv: Beu – KoiKuckó